A mai napon Karl Valentin portréjába futottam bele (Eugen Rosenfeld rajza).

Valentin Ludwig Fey, azaz Karl Valentin egy müncheni humorista, népdalénekes, színész, szerzö és filmproducer. Meghatározó szerepet játszott a bajor humor felfuttatásában, irodalmi hatása Bertold Brecht-töl Samule Beckett-ig terjedt, hogy Loriot ki ne feledjem. 

A Wikipediás oldalán erösen ajánlom a bajor dialektus kedvelöinek boarisch gombot megnyomni. Német nyelv az is. 

Valentin 1882 június 4-én született Münchenben, a korban kicsit szokatlanul egykeként nött fel, asztalosnak tanult és egy rövid ideig dolgozott is asztalosként, de mivel már a helyi asztalos egyletben sikert sikerre halmozott mint humorista, gyakorlatilag stend up-olt, hamar új pályát keresett magának. 20 éves korától próbálkozott betörni a varieté és börleszkek világába, de csak 1911-ben jött el számára a siker. Ekkor találkozott Liesl Karlstadt-al az olasz származású, müncheni komikával, szubrettel, aki élete legfontosabb partnere lett.

Karl Valentin egy német nyelvzseni volt, idézeteivel tele van az internet. Alapvetöen dadaista és expresszionista irányzatokhoz állt közel, bár ö mindkét irányzattól diszkrét távolságot tartott. Nevezték öt szóvarázslónak, beszédanarchistának, sok mindennek. Igen játékosan, talán Romhányihoz hasonlóan bánt a német nyelvel és a különbözö bajor dialektusokkal. Korabeli beszámolók szerint elképesztöen színes és groteszk testbeszéde volt és igen éles nyelve, bár cinizmusát többnyire öniróniába rejtette.

Liesl Karlstadt-al alapvetöen humoreszkeket adott elö, melyeket szinte mind ö írt, ezek nem csekély részét korabeli kisfilmekként mozikban vetítették.

https://www.youtube.com/watch?v=fcfXrMwPEc8 Gondolom mindenki ismeri a tingli-tangli kifejezést. No ez itt az. Tingel-Tangel.

Miután sikeres lett, saját filmstudiót alapított Münchenben, ahol több mint 40 kisfilm látott napvilágot. Az elsö világháborút kihagyta az asztmája miatt, az asztmával párhuzamosan súlyos hipochondriával is küzdött. Parodizálta Brechtet, játszott Zürichben, Berlinben és Bécsben. Jó kapcsolat füzte öt a korszak több nagy író, humoristájához, így Kurt Tucholsky-hoz és Alfred Kerr-hez is. Mindeközben házasember volt és négy gyermek édesapja. A Weimari Korszakot neki (is) találták ki, remekül érezte magát benne.

A nácik hatalomra jutását ö is megérezte, bár bántódása nem esett. A maga rejtett, cinikus stilusában szurkálta öket, de a legjellemzöbb rá és Liesl Karlstadt-ra, hogy apolitikusak és csendesebbek lettek ebben az idöszakban. Azért egy két egyértelmü tréfa belefért, mint például a  „Heil …, heil …, heil …! ja wie heißt er denn nur – ich kann mir einfach den Namen nicht merken./  „Heil …, heil …, heil …! igen, hogy is hivják öt- az istennek nem tudom megjegyezni“ illetve a kicsit erötlen, de azért mégis jó  „Wie gut ist es doch, dass der Führer nicht Kräuter heißt./ Tiszta szerencse, hogy a Führert nem gyógynövénynek hívják(Heilkräuter/Gyógynövény)“

1934-ben minden pénzét és Liesl Karlstadt-ét is feltette egy teljesen új válalkozásra a Panoptikumra, ez egy kissé groteszk keresztezése volt a mai Madame Tussaud Panoptikumnak és egy varieté színpadnak. Teljes csöd lett a vége. 1939-ben Liesl-t a színpadon és az ágyban, mert szeretök is voltak, lecserélte a nála 35 évvel fiatalabb Annemarie Fischer-re, azonban a frissítés ellenére 1941-töl 1947-ig nem lépett színpadra. 1945-ben akkora volt az ínség, hogy háztartási eszközök készítésére adta magát. 1947-ben megpróbált újra Liesl-el együtt visszatérni, de semmi sem sikerült neki, olyannyira, hogy 1948-ban egy félresikerült fellépés után búslakodott az öltözöben, ottfelejtették és a fütetlen színházban kellett töltenie az éjszakát. Tüdögyulladást kapott és az alultáplált szervezete nem bírta a gyürödést.

 Volt neki egy München várostörténeti fotógyüjteménye, amelynek az 1939-es eladásával jelentösen járult hozzá, a maga 900 1855 és 1912 közötti fotójával, a Müncheni Városi Levéltár gyüjteményéhez. Ez döbbenetesen értékes gyüjtemény volt akkoriban. 20000 birodalmi márkát kapott érte. A gyüjtöszenvedélye nagy volt bélyegeket, népdalokat és minden a humor világához csatolható dolgot gyüjtött.

Személyén és müvein keresztül a 20. század elejének müncheni bohém világárból lehet egy színes képet kapni.