Boszorkányok márpedig... /13.06/
2014. június 13. írta: Skog

Boszorkányok márpedig... /13.06/

Ma 232 éve hogy Svájcban lefejezték Anna Göldi-t boszorkányságért. Ez egyike volt az utolsó halálos ítélettel járó boszorkánypereknek.

Anna Göldi 1734-ben Sennwaldban ( Sankt Gallen Kanton) született szegény körülmények közé. Szolgálólányként dolgozott és lett kettö(esetleg három) házasságon kivüli kapcsolatból született gyermeke. Az elsö meghalt közvetlenül a születés után, Anna Göldi-t ezért csecsemögyilkossággal vádolták meg és megbüntették, a büntetés mértéke nem ismeretes. A másodikról tudni lehet, hogy az apa a ház ura volt, ahol Göldi szolgált. A második gyermeket örökbe adták valakinek, sorsa a továbbiakban ismeretlen. Valószinüleg születhetett egy harmadik gyermek is itt, róla sem lehet sokat tudni. Hogy miért váltott kantont és költözött Kanton Glarusba, az azért sejthetö. Itt egy orvosnál kapott állást, bizonyos Johann Jakob Tschudi-nál, aki az egyik legbefolyásosabb tagja volt a helyi elitnek.

Itt ennél a családnál vádolták meg boszorkánysággal, illetve azzal hogy megátkozta, elvarázsolta Tschudi lányát. Gombostüt tett a lány tejébe, aki ezt a család állítása szerint kiköpködte, így vették észre ezt a "gyalázatos" tettet. A valóságban nagy valószínüséggel egy affér a ház urával állt a dolgok mögött(egy ilyen "házasságtörés" ellehetetlenítette volna Tschudi-t) és  még valami, mivel öt Tschudi sógora Ruedi Steinmüller "hozta" a házhoz, aki pedig vagyonos volt és éppen tulajdoni vitában állt Tschudival, hát így két legyet ütöttek egy csapásra. Anna Göldi megpróbált elmenekülni, körözték (a körözési levele egy fontos kordokumentum) és persze elkapták. Ez eddig sem egy korrekt történt, de itt válik igazi justic-mordá, ugyanis mind Anna Göldi-t, mind Ruedi Steinmüller-t alaposan megkínozták, ez akkoriban már nem volt szokványos, igaz ritka sem. Természetesen a kínzás hatására mindketten bevallották, hogy cimboráltak az ördöggel. Steinmüller nem bírta a rá nehezedö nyomást átvitt és konkrét értelemben és öngyilkoss lett. Ezt persze beismerö vallomásnak fogták fel. 1782 június 13-án lefejezték Anna Göldit, az egész ügy rendkivül gyorsan zaljott le, három hónap alatt lezavarták az egész ügyet. Az ítélet (melyben nem merték boszorkányként megvádolni, hanem mérgezö gyilkosnak titulálták) és annak a végrehajtása még ebben a korban, a felvilágosodás korát éljük éppen, is hatalmas felháborodást okozott. A per hemzsegett a jogi hibáktól, éppen ezért is olyan jelentös emberek is mélyen elítélték a pert, mint például August Ludwig von Schlözer jogász, történész és egyetemi tanár. A perben birósági fogalmazóként résztvevö Johann Melchior Kubli-t, annyira fölháborította az eljárás, hogy a titkosnak besorolt bírósági anyagot kiadta a nyílvánosságnak, ennek köszönhetöen lett sikeres politikus belöle nem sokkal késöbb. Az ítéletet csak 2008-ban semmisítették meg és rehabilitálták így utólag Anna Göldi-t.

A boszorkánypereknek szépen lassan vége lett Európában, sajnos a justic-mord még manapság is elöforduló esemény.

220px-Nzz_anna_goeldin_gr.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://teeundarchive.blog.hu/api/trackback/id/tr376298808

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása