A Göteborgi Csata
2014. június 24. írta: Skog

A Göteborgi Csata

Ha már "vébé" akkor legyen egy epizód a labdarúgás történetéből is felvillantva.

A helyszín Göteborg, Svédország az 1958-as labdarúgó-világbajnokság.

A göteborgi gyülöletjáték/skandalum

Èrdemes itt megint egy kicsit a Wikipédia szerepét, súlyát relativizálni, ugyanis míg a magyar wiki így ír az eseményekröl "Az elődöntőben a házigazda Svédország tovább folytatta menetelését, ezúttal az NSZK-t győzték le viszonylag könnyen, 3–1-re , bár ez Erich Juskowiak kiállításának (ő lett a második kiállított játékos a világbajnokságokon, az első 1930-ban volt), valamint a csapatkapitány Fritz Walter sérülésének is volt köszönhető (ez a sérülés egyben karrierje végét is jelentette). Mivel cserélni először az 1970-es világbajnokságon lehetett, így a német válogatott 9 emberrel fejezte be a mérkőzést." Ezekben a sorokban sok információ van, csak nem úgy. A német wiki kicsit bővebben és nem így ír a pályán történtekröl. Persze a lényeg, az ugyanaz, mondhatnánk cinikusan.

Lássuk hát, a németek szerint mi történt 1958 június 24-én. Az elözmények, 1958-ban négy évvel a 54-es svájci világbajnokság után vagyunk, a címvédő a német csapat. Mi magyarok, sajnos 56-nak köszönhetően nem játszunk fontos szerepet, az aranycsapatból hárman maradtak, Grosics, Bozsik és Hidegkuti, ugyan volt már Tichy, de összeségében egy peches lebonyolítási szabály miatt estünk ki Wales-el szemben rájátszáson. Igaz, messze nem voltunk olyan erösek mint négy évvel korábban. Ez a világbajnokság ahol még nem lehetett cserélni, de már volt kiállítás, na erre majd jól visszatérünk.

A német válogatott sem tündököl, hanem pont német erényeket villogtatva brusztolja el magát az elödöntőig, ahol a házigazda svédek várják öket.

A meccset a kiválló magyar bíró Zsolt István vezette, bár őt a magyar wiki oldalán megvédik, a németek egy életre meggyűlölték és a berni döntő miatti bosszút kiálltottak. A meccset öszintén szólva nem láttam, de álljon itt a magyar védelemnek irománya is: "Hiába koordinálta kiválóan a SvédországNyugat-Németország mérkőzést, a német sajtó és a sportdiplomácia megakadályozta abban, hogy a megérdemelt világbajnoki döntőt vezethesse. Az egyik német játékos kiállítása miatt azzal vádolták, hogy visszaadta a vereség ízét a németeknek. A sporttörténelemben nagyon sokszor előfordul, hogy szakmailag egy jól levezetett mérkőzés, egyéb okok miatt a játékvezető további működésére rányomja bélyegét. Nem a labdarúgás van a játékvezetésért, hanem a játékvezetés szolgálja a labdarúgást." Àlljon itt a német vélemény is Zsolt István német wikipedia oldaláról: "Für deutsche Fans weit berühmter geworden ist die Begegnung der Fußball-Weltmeisterschaft 1958 in Schweden, als Zsolt das Halbfinalspiel zwischen Deutschlandund Schweden pfiff. Beim Stande von 1:1 verwies er den Düsseldorfer Erich Juskowiak wegen eines Revanchefouls vom Platz, nachdem Kurt Hamrin ihm einen Tritt verpasst hatte. Hamrin wurde aber nicht vom Platz gestellt. Nachdem Fritz Walter wenig später schwer gefoult wurde und er sich so am Knöchel verletzte, was wiederum keine Konsequenzen hatte, spielte die deutsche Mannschaft praktisch nur noch mit neun Spielern (damals waren Auswechslungen noch nicht erlaubt und Walter konnte kaum mehr am Geschehen teilhaben) und verlor das Spiel mit 1:3. In Deutschland wurde schon vor dem Spiel Kritik laut, dass die FIFA einen ungarischen Schiedsrichter auf das Spiel ansetzte - vier Jahre zuvor gewann Deutschland eben gegen Ungarn das Endspiel der Weltmeisterschaft 1954. Nach diesem Spiel leitete Zsolt sieben Jahre lang kein Länderspiel mehr." Ezt itt és most nem fordítom le, pillanat türelmet kérek.

Svédországban a bíróküldés központi kérdéssé vált, nem csak a göteborgi mecs miatt, hanem már a torna elejétől kezdve. Például a mi magyarok meccsén, a svédek ellen lezajlott szintén "csata" jellegű ütközet után a skót bírót John Mowat-t etikátlanság miatt hazaküldték, ez is először fordult elő a labdarúgás történetében. Illetve ezen a vébén próbáltak elöször egy általános játékvezetési szemléletet meghonosítani és ez volt az elsö vébé, ahol a bírókat ismeretlenül rakták egy párba, magyarul a játékvezető nem biztos hogy ismerte a partjelzőit, miközben bizonyos döntésekben kizárólag bennük kellett bíznia. 

Az sem mellékes, hogy a svéd válogatott, amely ekkoriban még szokatlanul a légiósaira támaszkodott, akik a kor legerősebb ligájában a Serie A-ban vitézkedtek. Ahogyan az is szerepet kapott, hogy a német szurkolók itt tették le először nagyszámban a névjegyüket, a német gazdasági fellendülésnek köszönhetöen, a szurkolás történetében. Mintha hazai pályán játszottak volna, persze nem a svédek ellen. Viszont éppen ezért kialakult egy negatív satjóvisszhang (Isznak, ordítanak és penetránsak, voltak többek között a jelzök)

Na akkor a meccsröl is egy keveset. A meccs a már elözöleg leírtak miatt egy "kissé" feszült nézőtéri hangulatban kezdödött el és ez hamar átragadt a játékosokra is, az biztos hogy egyszerű dolga Zsolt Istvánnak nem volt. Bár a meccs elejét a svédek uralták, az elsö gólt a világbajnok szerezte, a 23. percben Hans Schäfer. Egy vitatott szituáció elözte meg a svédek egyenlítö gólját, egy kezezés volt a németek szerint a gól elött. A gól amúgy a 33. percben esett. Innentöl hatalmas brusztolás kezdödött meg, ami az 58. percben csúcsosodott ki. A német védő Erich Juskowiak a svéd csatár által, Kurt Hamrin volt a tettes, jó alaposan meg lett rúgva, amit a német védő törlesztett. Itt villant másodszor a világbajnokságok történetében a piros lap, valószínüleg teljesen jogosan. A németek "mindössze" azt róják fel  Zsolt Istvánnak, hogy Hamrin esetében hol maradt a lap. Juskowiak tettét ők is elítélték, sőt bár hatszor még játszahatott a válogatottban, saját elmondása szerint is a levegő megfagyott körülötte. Azonban a németek inkább azt nehezményezik mindmáig, hogy 15 percel késöbb, még mindig 1:1-es állásnál egy svéd védő brutálisan lerúgta Fritz Walter-t, aki az estnél megsérült és mivel nem volt csere... 9 ember ellen a svédek meg begyötörtek két gólt, de jure Walter is a pályán volt, féllábon. Azóta megnéztem. Hát könnyű dolga Zsolt Istvánnak finoman szólva nem volt, ez tényleg csata volt. A németek kettes számú kritikája jogosnak tűnik. Itt van két videó, lehet nézni:

 A német szemszög:

 A csalódottság és a düh óriási volt a németek soraiban, valószínüleg ez sem segítette a mérközés objektív feldolgozását. A vébét amúgy a brazilok nyerték, valami Pelé rúgott hármat például az elődöntőben, németek ezzel szemben a franciák ellen is buktak 6:3-re, így végül negyedikek lettek.

Zsolt István pályafutása megtört, a következő vébét, valószínüleg a német sportdiplomácia jóvoltából kihagyta, de hála az égnek a 66-os vébén már "engedték" újra bíráskodni. Világbajnoki döntőt azonban nem vezethetett soha.

134156_huge.jpg

A bejegyzés trackback címe:

http://teeundarchive.blog.hu/api/trackback/id/tr956406705

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.