Ma 55 éve, hogy meghalt Victor Klemperer, egy igazán érdekes ember, ma róla és az két legfontosabb müvéröl a Harmadik Birodalom nyelvéröl és a naplójáról lehet itt olvasni.
Az LTI-t csak ajánlani tudom mindenkinek, akit érdekel a Harmadik Birodalom nyelvezete és terminusz technikuszai. A naplóját pedig a mindenapi világ lerajzolásához tartom elengedhetetlen forrásnak.
Victor Klemperer, egy sokoldalú ember volt, bölcsész, gondolkodó, iró, politikus és nehéz idök tanúja. Az ö életmüvének egy része, szinte mindenkinél közelebb viszi az embert a náci Németország szürke és riasztó világához, elsö kézböl ad információt az üldözöttek sorsáról és tudományos szakszerüséggel gyüjti össze a barna elnyomás mindennapi formáit, kutatta a nácik kommunikációját.
Victor Klemperer neve nem véletlenül hangzik, hangozhat ismerösen, ugyanis az ismert zeneszerzö és karmester Otto Klemperer az unokatestvére volt. Népes, müvelt zsidó családba született, ahol nyolcan voltak testvérek, ebböl Victor volt a legkisebb és mind a nyolc kiválló nevelést kapott. Testvérei között volt két orvos(Érdekesség, hogy mindkettö volt Lenin orvosa egy rövid ideig), egy jogász. Maga Victor is kiválló iskolákba járhatott, ezt rabbi édesapja messzemenöen támogatta, azaz kicsit eröszakosan forszírozta, mert Victor két iskolát is otthagyott, tanulmányai lezárása elött és az érettségit végül 20 évesen szerezte meg. Innen lassan, de folyamatosan haladt elöre a pályáján, 1902-ben íratkozik be az egyetemre Münchenben, majd hallgat Genfben, Párizsban és Berlinben filozófiát, romanisztikát és németet. 1905 és 1912 között szabadúszó újságíróként él Berlinben, a tanulás mellett. Közben 1906-ban elveszi feleségül Eva Schlemmer orgonista, festö, müfordítót. 1912-ben áttér evangélikusnak és lediplomázik, majd 1914-ben habilitált. 1914-töl egy évig, Olaszország hadbalépéséig, a Nápolyi egyetemen lektor, miután itt is utolérte a háború jelentkezik ö is katonának. Elöször a nyugati fronton szolgált tüzérként, majd katonai cenzorként szolgált a békés hátországban.
1920-ban kinevezik a Drezdai Müszaki Egyetemre romanisztika professzornak. 1935-ben származása miatt veszíti el a munkáját, meg hát a légkör sem kedvezett a népszerüségének az egyetemen.Ö is azok közé tartozott, akik sokáig nem hitték el, hogy a nácik komolyan gondolják amit mondanak, illetve, hogy addig maradnak hatalmon ameddig. Klemperer nem zsidó származású felesége miatt úszta meg a deportációt és tartozott azon kevesek közé, akik végül az úgynevezett zsidóházakban kihúzták a világháború végéig. Késön döbbentek rá, csak a Kristályéjszaka után, hogy innen menekülni kell, fel is iratkoztak a kivándorlási listára, de már nem kerültek sorra. Az egyetemi katedrától való eltiltást még csak, csak "túlélte", de amikor a zsidótörvények megtiltották, hogy zsidók könyvtárba járhassanak és újságot járathassanak, akkor kezdett el valami más foglalkozás után nézni, amivel az elméjét karbantarthatta és valamennyire megóvhatta, így keletkezett a naplója és a Harmadik Birodalom nyelve.
A Harmadik Birodalom nyelve-röl létezik egy a múlt és jövöben megjelent elérhetö, kitünö kritika, tanulmány, amit Papp Kornélia írt. Ehhez én csak annyit tennék hozzá, hogy a magyarul is megjelent müvet el kell/érdemes olvasni. A naplója csak németül jelent meg, azt csak úgy lehet elérni, de azt is csak ajánlani tudom.
A hírhedt 1945 februári Drezdai Bombázás, az otthonukat és majd mindenüket megsemmisítette, azonban öket valószínüleg megmentette a deportálástól.
Több hónapos menekülés után 1945 júniusában tértek vissza Drezdába. 1947-ben megjelent az LTI és ök úgy döntöttek, hogy az NDK-ban maradnak. Az NDK-ban a politikai elithez tartoztak, mégha nem is a legszükebb körhöz voltak számíthatóak. 1947-töl Klemperer újra egyetemeken oktat, Berlin, Greifswald és Halle voltak ezek az állomások, ahol haláláig, 1960-ig oktatott. Közben 1950-töl parlamenti képviselö is volt, de ennek akkoriban csekély jelentösége volt.
Felesége halála után még 70 évesen újranösült 1952-ben, Hedwig Kirchnert vette el, aki 45 évvel volt nála fiatalabb. Róla annyit érdemes még megjegyezni, hogy elképesztöen sziszifoszi munkát végzett Klemperer naplójának a munkálataival.
