Gondolom mindenki játszott már gyermekkorában Fekete Pétert. Nem egy bonyolult játék.
Magyarországra a 1900-as évek elején került be ez a gyermek kártyajáték, de igazi fellendülést az 50-es évektöl élvezett, mert csak onnan gyártották a nagy kártyagyártók is. Német nyelvterületen régebbi a játék, még magánál a névadó rablónál is.
Nála viszonylag egyszerü dolgom van, nem halmozta a hivatásokat, Favágó volt, majd rossz útra tért és rabló lett belöle.
1752-ben született a mai Rheinland-Pfalz -hoz tartozó Burgen (Hunsrück) -ben. Ezen a tájékon volt rabló és lett a korabeli nagyágyú „Schinderhannes“ társa. Ö is megérne egy posztot.
Tevékenységének nagyjából a mai Rheinland-Pfalz és Saarland területére esik, üldözték őt németek és franciák, mert a környéket az első koalíciós háború -ban a franciák elfoglalták és így a Mainzi Köztársaság alattvalója lett.
Szóval a mi Péterünk aki melléknevét fekete hajáról kapta, 1780-ban elveszi hüséges párjául Maria Katharina Neumann-t. Ök komolyan vették a jóban-rosszbant. Felesége bünlajstroma is szép hosszú lett az idök folyamán.
Sok gyermekük lett, kilenc életben maradtról tudunk, naná hogy fiai és lányai nem tudtak a beleszületett világból kikerülni, többségük a börtönben végezte vagy legalábbis oda került.
Sok társával ellentétben ö nem korán kezdte a bünözést, a bevonuló francia csapatok gyújtják fel házukat és lett így belölük földönfutó. Egy ideig próbálkozik rendes munkákkal, de a népes családot ilyen idökben eltartani nem tudja.
Kicsivel kezdi, lopások és betörések, még évekig fenn tudja tartani a látszatot, hogy rendes favágóként szerzi meg a kenyerét. Pályafutásában a fordulatot a fennt már említett Schinderhannes hozza, az ö üstökösszerü berobbanása a helyi "alvilági" életbe, magával ragadja Fekete Pétert és családját is. A Schinderhannes berobbanásáról röviden, 1796 és 1803 között, egy rövid csüccsel tarkítva, 211 bünügyet bizonyítottak rá. Szorgos egy dolgozó volt. 20 évesen végzik ki. Igen. Igen korán kezdte.
Fekete Péter elsö gyilkosságát 1798-ban követi el, Simon Seligmant azért ölik meg vélelmezhetöen, mert rajtakapta Pétert a feleségével, ezek szerint nem a hüség volt alapja a házasságának Mariaval. Igazi nehézfiúnak számított a hamar nagyranövö bandában, a késöbbi perek alatt keletkezett iratanyag böséges forrással szolgál, aki hiú és hirtelenharagú, állítólag amíg nem ivott békés természetü volt, viszont legalább gyakran ivott. Azon kevesek közé tartozik, akik rendre kicsúsznak a hatóság kezei közül, így megússza a 1803-as mainzi nagy pert, itt "a bandából" sokakat halálra és hosszú börtönre ítélnek.
Utolsó rablógyilkosságát 1811-ben követi el Hessenben, az ezutáni razziában elfogják, de majdnem itt is megússza, a trükkje rendkivül egyszerü volt, nem vallotta be kicsoda, a társak meg meg voltak félemlítve, de itt peche volt, kiderül kicsoda is ö valójában. Mainzba szállítják, életfogytiglant kap, tekintettel a korára ez viszonylag enyhe ítélet. Pontos elhalálozási dátumot nem ismerünk, de 1812 után nem sokkal már nem élt. Családjában repkedtek a súlyos ítéletek, a maradék gyermekek 1813-tól eltünnek a szem elöl.
Fekete Péter és társai a korabeli német politikai viszonyokat kitünöen használták ki, hol innen menekültek oda, hol meg vissza. A korabeli tolvajnyelvet/jeleket kitünöen beszélték, értették. Részben ez is lehetett sikerük titka.
