Az Altona-i Vérvörös Vasárnap
2014. április 22. írta: Skog

Az Altona-i Vérvörös Vasárnap

Jó reggelt, ma a Wikipedián a napi bontásban Bruno Tesch-re akadtam, akinek ma lenne a 101-ik születésnapja. Öt három társával együtt ( Walther Möller, Karl Wolff, August Lütgens) ítélték halálra és végezték ki a náci Németországban elsöként, egy koncepciós perben 1933-ban.

Az ítéletet csak 1992-ben semmisítették meg. E perújrafelvétel alatt derültek ki olyan részletek, melyek kiválóan jelzik, hogy a nácik már a hatalom megszerzésének másnapján hogyan viselkedtek. Itt, ezen a blogon is el szeretném oszlatni azt a brutálisan buta tévhitet, hogy a nácik eleinte, nem is voltak olyan barbárok. Söt, tulajdonképpen.

1932 júliusában járunk Hamburgban, az Altona-i városnegyedben. èrdemes tudni, hogy 1932 egy igen vérzivataros, hektikus választási év volt a Weimar-i Köztársaság végóráiban. 1932 július 31.-én választások, országos választások voltak Németországban, erre való felkészülés gyanánt a Papen kormány, mintegy engedményt, lépést téve a nácik felé, felemelte a náci segédcsapatok betiltását. Nem volt egy okos döntés. Soha nem látott, brutális, véres és gyilkos kampány vette kezdetét. Bármelyik magyar választás ehhez képest piknik volt.

Altonáról, pedig érdemes tudni, hogy vagy csak egyszerüen elébigyesztették a vörös szót, vagy egyszerüen Kis Moszkvának hívták akkoriban Hamburgban. No szóval ide szervezett meg egy cirka hétezres felvonulást az SA, ezt pedig a helyi rendörség engedélyezte. Nem volt egy okos döntés 2.0. Az, hogy az összes rendöri felsövezetö aznapra "szabit" vett ki, csak hab a tortán.

Aznap 1932 július 17.-én összegyült 7 ezer SA tag, hogy ök akkor jól átvonulnak Altonán, erre ott nem túl meglepö módon, majd mindenki az utcán volt, nehéz megbecsülni az ellentüntetök mennyien is voltak, hiszen nök és gyerekek is voltak az utcák két szélére és parkokba kiszorított tömegben, de nagyon valószínü, hogy jóval többen mint a katonai oszlopokban masírozó nácik. Azért képzeljünk el egy több ezres Magyar Gárda felvonulást a Józsefvárosban, kábé kétszerannyi ellentüntetövel, plusz rendörök. Nem hiszem, hogy a kialakult helyzetet bárki, bármilyen rendörség uralni tudta volna. Ezzel nem akarom a teljesen impotens rendörséget felmenteni. Ami történt elmesélni sem igazán lehet és nem is érdemes, elöször dobálódzás, majd verekedés, végül lövések.

Amikor az SA vissza akart térni, úgymond rendet rakni, akkor rájuk löttek a házakból, SA elpucolt, két holttest marad utánuk. Az SA ezután a pályaudvar környékén összegyült, a városnegyedböl szintén kifutott rendörségi eröket kezdte el presszió alá helyezni, hogy akkor menjük már vissza. A rendörség szóban, egy bátrabb rendör végigordította a vonatkozó utcákat, felhivta a lakosságot, hogy csukjanak be minden ablakot és tetönyilást. Majd hatalmas erökkel házkutatást rendeztek és körülbelül 90 embert örizetbe vettek, nem sokára újra lövöldözés tört ki, itt ellentmondóak a források, ki lött kire és milyen körülmények között, de a tény 16 civil, agyonlött halott maradt ott.

Amit ma tudunk, hogy mind az SA, mind a kommunisták löttek, logikusan, a helyzeti elönyböl fakadóan a kommunistáknak jóval könnyebb volt találatot elérni, mint a náciknak. A késöbb lelött 16 embert, kivétel nélkül rendörségi fegyverböl kilött golyó ölte meg.

A Papen kormányzat erre az eseményre is hivatkozva lépett ki a demokratikus keretekböl.

A lefogottak pechére, bár egy választás ebben az évben volt még novemberben, hamarosan eljött a náci korszak és nekik meg rendeztek gyorsan egy kirakatpert, mindjárt 1933 májusában. A per végeredménye nem volt kétséges, a fent említetteket halálraítélték és 1933 augusztus elsején lefejezték öket. A föperben megvádolt maradék 12 ember súlyos, fegyházban letöltendö büntetést kapott, a többség koncentrációs táborban halt meg.

Az 1992-es perújrafelvételben bizonyítást nyert tények: Nem a tetökröl löttek a munkások az SA-ra, fegyvert és fegyverest nem találtak a razzia idején a rendörök. Rendör egy sem sérült meg, viszont a 16 halott bizonyíthatóan civil volt.

Bünöst, tettest, elkövetöt találni ennyi év távlatából nem lehetett. Valószinüleg már nem tudjuk meg, hogy ezt a tudatos provokációt ki hozta létre, ahogyan azt sem tudjuk pontosan kinek állt érdekében ez a vérengzés. Jól sejthetöen az akkori kormányzat berkeiben jött ez a kitünö ötlet, hogy ilyen és hasonló események a kormányzat érdekeit szolgálhatják. Nem volt jó ötlet 3.0. Alig fél év múlva a kis bajszos Braunauból német kancellár lett, a többit meg tudjuk.

 altona5.jpg

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://teeundarchive.blog.hu/api/trackback/id/tr596067733

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.