A próféta
2014. június 02. írta: Skog

A próféta

Hanussen. Erik Jan, igazából meg Herschel Chajm Steinschneider. A náciszimpatizáns zsidó parafenomén.

Ha ismerös a neve az nem véletlen, Szabó István úgynevezett „német trilógia”-jának harmadik, egyben befejező darabja az 1988-as film a Hanussen(A próféta). Nekem pont ezért erösen Klaus-Maria Brandauer képe villant be a név után elöször.

Szóval a kis Hermann/Herschel Chajm Steinschneider 1889 június 2-án születik meg Bécsbe, nehéz kürölmények közé. Az apa aki a fogalmilag meglehetösen tág kereskedelmi utazó/üzletkötö hivatását gyakorolta, bár ezen címszó alatt itt leginkább a verietétáncos/szinészt értjük(Ugye mindenkinek megvan a kor, ahol egy kereskedelmi utazó/szabadúszó vándorszinész elcsábítja a gazdag zsidó szörmekereskedö lányát, na így lett a kis Hermann/Herschel), aki elsö felesége elhalálozásával, ekkor Herschel még csak 10 éves, szerzett magának rögtön egy második feleséget, aki meg hozott még két saját gyermeket a kapcsolatba, szóval az apa, no meg az élet nem egyszerü körülményeket kerített Herschelnek a felnövéshez. 13 éves koráig bírta a "kiképzést" és elszökött, az iskolát is abbahagyva.

Herschel igazi 20. század eleji, rejtöi alak, életmüvész. Nem okoz meglepetést, de az atyja nyomdokaiba lép, színész lesz, meg varieté mindenes(értsd táncol, énekel, beugrik és épít), no meg cirkuszi akrobata és kunsztlovas. Hamar megtalálja az utat az okkult tudományokhoz, amely ebben a korban a cirkusszal magával értetödöen együtt járt, gondolat olvasás, jóslás a büvészetnek azon határmezsgyéi, ahol többnyire trükkökkel dolgoznak ugyan, de az akkori közönséget (is) könnyü volt kisértésbe hozni, közelebbröl meg nem határozható "tudományokkal". Még az elsö világháború elött tesz egy kacér kanyart operaénekesként, de nem tudjuk mi lett volna ha, mert bevonult az osztrák hadseregbe. Itt szerzett elöször komoly sikereket magának, mint jós és látnok. A veszélyes háborútól megóvta azonban magát, szemben a késöbbi állításaival, ugyanis mindent megtett, hogy csak harcolnia ne kelljen, nem volt hülye. Például kiképeztette magát itt a hadseregben(sic) az erösen ezoterikus vízér és fémkeresönek, ez az ahol egy pálcával keresik a vizet. Bövebben itt Wünschelrutegehen/Dowsing. 

Berlinben már Hanussenként lép föl mint varázsló a háború után. Hamar befutott, csinált minden ebben a korban jellemzö showt, fakírkodott, hipnotizált, éhezömüvészként hírdette magát, mint echte dán of course. Fellépett a világban mindenfelé New Yorktól Litomérice-ig, itt példálul beperelték mint csaló szélhámost, aki visszaélt jóhiszemü emberek bizalmával, de ö megnyerte a pert és ez igen jó szolgálatot tett neki. Nem csak hatalmas reklám lett az ítélet neki, hanem még el ismerték benne a tehetségét mint látnok...

Erre a sikerre alapozva próbálta egy régi álmát megvalósítani és nyitni egy okkultista iskolát, ez neki nem jött össze, de egy Heinrich Himmler fedönevü csirketenyésztö (erröl meg ugye Dürrenmatt óta tudjuk, veszélyes egy foglalkozás.) aki némileg sikeresebben képviselte a projektet, igaz végül az is/ö is megbukott.

Nekem úgy tünt, hogy kicsit szellemi lyuksógorság alapon került közel a nácikhoz. Egy biztos nagyon közel került, talán túl közel is.

Mivel igen sikeres üzletember volt mellesleg, többek között a 30-as évek elejének legnagyobb lapszámú, berlini újságjának a tulajdonosa, szerzöje, hatalma és befolyása elképesztö volt. Mint az ebben a sajtóorgánumban megjelenö, a nagyon sikeres asztrológiai tözsdeindexhez hasonlóan, politikai horoszkópokat is készített, amelyekben, az általa már 1930-tól favorizált nácikat és Hitlert hozta újra és újra helyzetbe. Cserébe a kommunista hecclap 1932-ben meg elkotyogta, hogy dehát ez meg zsidóóó. Elsökörben ez úgy néz ki, hogy nem okozott problémát befolyásos berlini náci barátainak, mint Karl Ernstnek, Wilhelm Ohst-nak és von Helldorf-nak. Söt 1933 elején megnyithatta az Okkultizmus Palotáját Berlinben, ekkora már konkurencia nélkül állt itt, ugyanis von Helldorf, ezidötájt berlini rendörfönök, a rendelkezésére bocsájtott egy SA csoportot akik szétverték neki a konkurenciát és helységeit. Na itt az Okkultizmus Palotájában tartott egy szeánszot 1933 február 26-án, ahol többek között a Reichstag leégésének a híre is elökerült, hogy, hogy nem. No innentöl kezdve sok minden hipotetikus. A tények, öt 1933 március 24-án a lakásán örizetbe veszik és április 8-án a hulláját megtalálják egy Berlin közeli falu mellett az erdöben, az állatok már kissé megcsócsálták szegényt, így a szabója azonosította be a ruhája alapján.

 Elsöre nekem is a talán azt nem kellett volna kikotyogni, már a hírt a Reichstag leégéséröl, de lehet bármi az ügyben gyakorlatilag, mint a gyilkosság motivációja, mert a gyilkosok kiléte az nem volt kérdés akkoriban sem. Állitólag von Helldorf is tartozott neki egy komoly summával, ez is egy kiválló ok a halálra. Meghát ugye zsidó is volt és ez sem volt egy életbiztosítás akkoriban, föleg ha a nácikkal állt az ember fia kapcsolatban. Gyakorlatilag mindegy melyik, hosszú életet egyik ok sem garantált Berlinben 1933-tól. 

Az hogy Hanussen milyen mértékben volt csaló, szélhámos, opportunista, müvész, parafenomén és látnok, szerintem éppúgy mindegy. Egy viharos korszak jellemzö képviselöje volt.

bild0324_400h-225x300.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://teeundarchive.blog.hu/api/trackback/id/tr126258860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

eMM2 2018.03.09. 02:15:53

Most ismételték a Szabó istván féle filmet a Dunán és ezen a bejegyzésen kívül nemis találtam Hanussenről életrajzot köszönet érte hogy megismerhettem a valót róla!!
Hát igen azt hogy miért likvidálták úgylátszik örök rejtély marad.az hogy félzsidó volt önmagában nem indok hisz a nácik is favorizálták, nameg emlékezzünk Göring híres mondására miszerint"Azt hogy ki a zsidó én mondom meg".