Liselotte Hermann
2014. június 23. írta: Skog

Liselotte Hermann

Ma, hosszas keresgélés és töprengés után,

Liselotte "Lilo" Hermann-t választottam, hogy az ö sorsán keresztül vessünk egy pillantást a Harmadik Birodalomra.

Liselotte Hermann (1909.06.23 - 1938.06.20) berlini polgári-liberális családba született, Berlin Charlottenburgban nött fel, végezte iskoláit el és érettségizett le. 1929-ben Stuttgartban kezdett el kémiát hallgatni a Technikai Föiskolán, de 1931-re már Berlinben találjuk az egyetemen és biológia szakon. A Weimari korszak viharos évei öt sem hagyták békén, már középiskolásként a Szocialista Tanulók Szövetségének a tagja volt, Stuttgartban pedig Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjaként és a Vörös Hallgatók Csoportjának is a tagjaként is exponálta magát. 1931 novemberében lépett be a Német Kommista Pártba. 1933 tavaszán aláirta, már a nácik hatalomra jutása után, a "Védjük meg a demokráciát és a szabadságot a Berlini Egyetemen" kiáltványt. Ezzel a nem túl bölcs, ám bátor aktussal tett pontot tanulmányai végére, természetesen a kiáltvány aláíróit egytöl-egyig kirúgták az egyetemröl és persze szépen beírták a Gestaponál egy könyvbe. Innentöl kezdve bébicsösz és ellenálló lett. Az ellenállás korai szakaszában sokakat kellett elrejteni és/vagy külföldre juttatni vagy valamilyen fedömunkával ellátni. Liselotte Hermann igen aktívan vetette magát a munkába és például magánál bújtatta Fritz Rau kommunista újságírót, akivel össze is gabalyodtak, aminek a gyümölcse egy fiú, Walter lett, ö látta meg a napvilágot 1934 májusában, kicsit meglepetésszerüen, ugyanis Fritz Raunak jegyese volt. Fritz Rau lebukása után forró lett a talaj a lába alatt így Stuttgártba tért vissza a szüleihez, ahol az édesapja mérnöki irodájában talált munkát magának, itt a szülei tudta nélkül ismét belevetette magát az illegális szervezkedésbe, sajnos itt is hamar a helyi Gestapo célkeresztjébe került és 1935 decemberében másokkal együtt letartóztatták. 1937-ben halálra ítélték, majd Berlinben 1938 június 20-án nyaktilóval lefejezték. Béke poraira.

Fiát Waltert a nagyszülök nevelték fel és ö is csak 57 évesen tudta meg, véletlenül, hogy ki is volt az apja és szembesült annak a tragikus sorsával is, ugyanis Fritz Rau-t a kihallgatás alatt agyonverték, még 1933 decemberében. A titkot, hogy ki volt az apja gyermekének az utolsó pillanatban árulta el, ugyanis a szülei sem tudták.

3234.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://teeundarchive.blog.hu/api/trackback/id/tr686403749

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.