Akta a kézben
2014. július 01. írta: Skog

Akta a kézben

Ma Fabian von Schlabrendorff szerencséjéröl és életéröl fogok röviden írni.

Fabian von Schlabrendorff(1907.07.01 Halle - 1980.09.03 Wiesbaden) jogász volt, tisztként szolgált a Wehrmachtban és ellenállóként részt vett az 1944 július 20-ai merényletben.

A jogászként végzett von Schlabrendorff, a porosz Belügyminisztériumban kezdett el dolgozni a konzervatív Herbert von Bismarck alatt, aki a Német Nemzeti Néppárt tagja volt(DNVP). Mindketten viszolyogtak a náci párttól. Von Schlabrendorff felesége Luitgarde Bismarck lett, aki többek között Ruth von Kleist Retzow unokája volt, tehát erösen náciellenes arisztokrata családdal rendelkezett. 

1939-ben önként jelentkezett a seregbe, ahol rövidesen Henning von Tresckow adjutánsa lett, aki a katonai ellenállás egyik vezetöje volt. Von Schlabrendorff természetesen hamar nyakig merült a szerveszkedés hálózatában, ahol a rendkivül veszélyes összekötö szerepét kapta a Középsö Hadseregcsoport és a ellenállás berlini központja között. Azon kevesek közé tartozott, aki mindent tudott, de semmit nem mondott el.

1943 március 13-án a konyakos merénylet néven elhíresült esetben, ö adta fel a csomagot Hitler repülögépére. Sajnos az nem robbant fel. Bövebben itt lehet olvasni róla. A csomagot melyben a bomba volt elrejtve, másnap von Schlabrendorff szerezte vissza, nem csekély kockázatot vállalva ezzel.

A július 20-ai merénylet után természetesen letartóztatták, de ö a kínzások ellenére semmit nem árult el, ezzel több összeesküvö társát mentette meg, végül az ügyét maga Roland Freisler kezébe adták, aki mindamellett, hogy ritka szimpatikus egy pasas volt, már ekkor a vérbíró gúnynévvel volt ellátva. Tehát a sorsa von Schlabrendorffnak el volt rendezve, azonban 1945 február 3-án amerikai bombázók jól megbombázták Berlint. Innentöl a történet kicsit krimiszerü fordulatot vett, Freisler a romok alatt lelte a halálát, a kezében von Schlabrendorff aktájával. Van egy olyan, ma már elvetett szál, hogy mindez von Schlabrendorff jelenlétében történt, azonban valószínübb, hogy az utcáról behívott orvos, aki véletlenül az elözö nap kivégzett és Freisler által elítélt Rüdiger Schleicher bátyja volt, volt a tanúja az esetnek. Az biztosnak látszik. hogy az akta a halott bíró kezében von Schlabrendorffé volt, aki így megmenekült a haláltól.

Ezek után "csupán" pár koncentrációs tábort kellett von Schlabrendorffnak túlélnie, na meg egy halálmenetet. Túlélte és így az egyik legfontosabb forrása lett a merényletnek, igaz az Oral History tudománytechnikai hátteréhez az is hozzátartozik, hogy még a személyes tanú is tévedhet, nem feltétlenül direkt. Ez az ö esetében is igaz volt. Ettöl még ö volt az egyik legfontosabb tanúja a Hitler elleni merényletnek.

A háború után ismét jogászként dolgozott, 1967 és 1975 között az Alkotmánybíróság tagja volt.

73 évesen halt meg Wiesbadenben, nyugodjon békében.

Von Schl.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://teeundarchive.blog.hu/api/trackback/id/tr396463205

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.