Az ellenállóról, akivel Himmler tárgyalt
2014. december 02. írta: Skog

Az ellenállóról, akivel Himmler tárgyalt

Szép napot, ma nem, nem Arthur Nebe-re gondoltam(Ő igazi náci volt, nem csak úgy egy kicsit opportunista).

Tehát mai napi főszereplőnk, nem más mint Johannes Popitz. Ő 130 éve Lipcsében született, egy gyógyszertáros gyermekeként. Ő mint a nemzeti-konzervatív ellenállás ékköve kerül vizsgálatunk górcsöve alá.

Komplex egy történet lesz, ígérem. Az Ő wikipédiás életrajza sem ad majd választ a Hitler elleni merénylet kudarcának a miértjére, de talán jobban meg lehet érteni, miért is volt (szerintem) kódolt a kudarc.

Akkor van egy középosztálybeli feltörekvő, vélhetőleg igen eszes és szorgalmas fiatalunk a császári Németországban, aki elvégzi a jogot és az államtudományok egyikét(Nem derült ki egyértelműen és gyorsan számomra mit végzett el a jog mellett még.). Tanulmányai alatt megfordul Lausanne, Lipcse, Berlin és Halle egyetemein. Politikai pályafutását a porosz belügyminisztériumban kezdi referensként, éppen ezért nem szolgált az első világháborúban. Ebből az időből származó ötlete, törekvése, hogy általános forgalmi adót (ÁFA) vezessenek be Németországban. Igyekezete 1919-ben sikerrel jár, immár van a Weimari Köztársaságban Áfa. Ezzel a lendülettel, teljesen logikusan átkerül a Birodalmi Pénzügyminisztériumhoz, ahol 1925 és 1929 között államtitkárként dolgozik. Mindemellett meghívott professzorként adójogot és pénzügyi tudományokat tanít a ma Humboldt Egyetemnek hívott intézmény elődjén és még ezek mellett az antik kultúráért tevékenykedő társaság tagja is volt, aki rendszeresen publikált a Die Antike újságban. Nem volt egy buta, műveletlen pasas.

1932-ben a Papen kabinetben tárca nélküli miniszter lett, aki a Porosz Pénzügyminisztériumért felelt. Tagja lett az ezt követő Schleicher Kormánynak is szintén tárca nélküli miniszterként. 1933 április 1-étől pedig porosz pénzügyminiszter lett, ez pedig már a nácik hatalomra jutása után van, ugye. Ebben a porosz kormányban egy bizonyos Hermann Göring volt a kormányfő.

1937-ben, mint majdnem mindegyik minisztertársa, ő is kitüntetődik személyesen a Führer által az NSDAP aranypártkitűzőjével, ezzel automatikusan párttagság is járt. Ő ekkor már elég valószínűleg nem repesett a Harmadik Birodalomért és taszíthatta őt, annak az elitje és azoknak a mohó harácsolása és skrupulus nélkülisége, ha az ellenfelekről, akadályokról volt szó. Ne feledjük ekkor már bőven túl vagyunk a hosszú kések éjszakáján, ahol sok hozzá hasonló gondolkodású, volt kormányzati, közéleti szereplőt is meggyilkolnak a fölöslegessé vált náci henteslegények mellett.

A végső lökést a rendszerrel való ellenálláshoz a zsidók elleni 1937-ben új és erősebb fázisába lépett zsidóüldözés adhatta. Az ellenállás konzervatív csoportjaihoz volt sansza gyorsan és viszonylag észrevétlenül csatlakozni, ebben a berlini értelmiség legelőkelőbb körét jelentő Mittwochgesellschaft jelentette a belépőt. Ez az alapvetően tudományos érdekeket képviselő társaság, mely komoly múltra tekinthetett vissza, több magas rangú ellenállót is adott a német történelemnek ebből a viharos időkből. Nem véletlenül állt a Gestapo gondos megfigyelése alatt.

Paul Fechter, író, kritikus írta később az ebben az időben megismert Popitzról, "hogy elkeseredett és eltökélt ellenfele volt (Popitz) a náci rezsimnek". No, egy aranypártjelvényes porosz miniszterről beszélünk, mégiscsak, aki monarchista és nemzeti konzervatív volt, de mégiscsak több éve a náci rendszerben fungáló porosz miniszter. Most akkor ez, hogy van? Tényleg nem akarom Popitz meglévő érdemeit degradálni, de akkor mégis, korábban félrenézett, mert hogy látott és tudott dolgokról az biztos. Na ezért sem egyszerű erről az időszakról vélekedni.

Popitz komoly és fontos munkát végzett el az összeesküvők egyik vezetőjének Carl Goerdelernek, ő írta meg a puccs utáni Németország átmeneti alkotmányát.

Na itt jön a csavar a történetben, mivel a mi derék ellenállónk erősen szerette volna vér nélkül az átmenetet(és ezt hogy is gondolhatta komolyan?!?), ezért 1943 nyarán bizalmas összeköttetésen keresztül megkereste Heinrich Himmlert(Ezt nem igazán tudom minősíteni.), aki talán ez nem meglepetés, szóba is állt vele(Ezt meg minek minősíteni.). Azonban egy vagy több elcsípett füles a szervezkedésről visszariasztotta az SS vezetőjét, így Popitz kénytelen-kelletlen visszaállt a fiatal tisztek szervezkedése mögé, hogy ezért a sasszé lépésért e vagy sem, egy biztos az utolsó "hivatalos" összeesküvői kormánylistán már nem szerepelt a neve.

A többi, gondolom én már ismert. Stauffenberg robbant, Hitler túlélte, összeesküvés hamar a hamvaiba hullott. Gestapo mozgásba lendült, letartóztatás, Freisler rikácsolt. Kivégzés nyaktilóval.

Nyugodjon békében.

Popitz.jpeg

A bejegyzés trackback címe:

https://teeundarchive.blog.hu/api/trackback/id/tr316950727

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.