Jó reggelt és szép hetet mindenkinek!
Ma reggelre két hajdani német színésznö jutott:
Két müvész. Két érdekes sors.
Henny Porten magdeburgi, 1890-ben született, míg Dora Gerson kilenc évvel késöbb egy kicsit arrébb Berlinben.
Henny német müvészcsaládba született, Dora a zsidó polgári lét nyugodt viszonyai közé született.
Henny már 1906-ban eljegyezte magát a filmmüvészettel, édesapja jó barátja volt Oskar Messter , így azért nem volt nehéz az a kezdet. A tizes években már filmsztárnak nevezhetö, söt. Forgatott, forgatott és megházasodott, Curt A.Stark filmrendezö lett a férje, aki az Elsö Világháború erdélyi frontján esett el. A háború nem okozott a pályafutásában törést, hanem változatlanul ívelt felfelé. 1920-ban a filmtörténetileg jelentös Ernst Lubitsch filmben, az Anna Boleynben játszik föszerepet.
Dora pályájának kezdetéröl keveset tudunk, 1920-ban már ö is játszik, föleg korabeli Karl May feldolgozásokban. 1922-ben hozzámegy Veit Harlan - hoz, igen ö az aki késöbb a Jud Süß-t rendezte. Nem lehetett ez egy sikeres történet, mármint eme házasság, mert 1924-ben elváltak. Közben javában turnéztak az igen érdekes nevü és hátterü Holtorf Turnee Truppe-val, ami egy expresszionista vándorszínház volt, amely müködése sikeresnek volt tekinthetö. Kis kultúrtörténeti színes, hogy Dora Gerson az 1920-ban a Die Todeskarawane címü filmben Lugosi Bélával játszott együtt. Sajnos pályafutása 1926 és 1933 közé esö részéröl nem tudok beszámolni, hiába nyernek azért még a régi papíralapú források. Kabaré énekesnöi pályájáról is keveset tudni.
Henny közben már második házasságát hozta össze, Wilhelm von Kaufmann-Asser - al aki orvos és filmproducer volt egyszemélyben, mellesleg zsidó származású, de ez 1921-ben még nem volt életbe vágóan fontos részlet. Az ö karrierje csak ment tovább, a huszas éveket végigforgatja, nem ártott meg neki a hangosfilm, mint sok más némafilmes sztárnak. Karrierjének gátat azonban, na kik, hanem a nácik, szabnak. Azaz pontosabban csak szerettek volna, de a nem kis nyomás ellenére, az ö fejében meg sem fordult, hogy elváljon férjétöl, pedig akkor forgathatott volna állami támogatással. Szóval miután azon kevesek közé tartozott akit Göebbels nem, hmm, nem kényszerített bájával teljes meztelenségre, bár forgatott a harmincas, negyvenes években, de ezt föleg Albert Göring köszönhette(Na ö is meg érne egy posztot). Idönként kifejezetten rangos filmeket is készített, mint például az 1943-as Familie Buchholtz címü filmet. Kiállása férje mellett megmentette öt a deportálástól. A világháború után kevesett, de forgatott még filmeket, mérsékelt sikerrel. 1960-ban halt meg.
Ezzel szembe Dora Gerson élete vesszöfutássá változott a nácik hatalomra kerülésével. Nem játszhatott, nem énekelhetett, csak a Zsidó Kultúrszövetség keretein belül. Azért itt is volt élet, hogyne lett volna, hiszen csak 1935-ben 70 ezer tagja volt (!) a szövetségnek, persze ez a szám hamar csökkeni kezdett, szóval azért ki tudott adni két lemezt. Ennek ellenére 1936-ban Hollandiába menekül, ahol 1942-ig gyakorlatilag észrevétlenül élnek, azonban nem tudjuk pontosan miért, de sejthetöen veszélybe került az életük, családjával innen Svájcba szerettek volna menekülni. Lebuktak, egy átmenetitábor után Auschwitz volt a végállomás. 1943 február 14-én két gyermekével és második férjével együtt elgázosították.
