Elfriede Lohse-Wächtler/ Anna Frieda Wächtler festönö írta utolsó levelében édesanyjának 1940 márciusában.
Minden egyes munkahelyemen, amióta e blogot írom, írtam legalább egy-egy bejegyzést. Minden nap biztosan nem fogok írni, de álljon itt most Frieda, Elfriede tanulságul régi, barbár idöknek.
Anna Frieda Wächtler 1899 december 4-én született, 121 éve Löbtauban, ami akkor még éppen nem tartozott Drezdához (1903-ban válik a város részévé jogilag is). Jól szituált, polgári családba született, édesanyja cseh származású és katolikus volt, bár Friedát evangélikusnak nevelték fel az édesapja vallása után. Tehetségét korán észrevették és már középiskolába a Királyi Müvészeti Iskolába Drezdába járt, amit a Müvészeti Akadémia követett elöször párhuzamosan, aztán 1918-tól kizárólagosan. A Drezdi Szecesszionisták Csoportjának alapítótagja volt (Otto Dix, Otto Griebel és Conrad Felixmüller lehet talán innen ismerös). Fiatalon önálló volt és saját munkáiból élt. 1921-ben összeházasodtak Kurt Lohse (Operaénekessel és festővel), akit elöször Görlitzbe, aztán 1925-ben Hamburgba követett. Házasságuk több volt mint viszontagságos, szakítottak és újra összejöttek, rendületlenül.1926-ban Frieda belép a Hamburgi Müvészek és pártolóik körébe, 1928-ban kiállításokig is eljut a Neue Sachlichkeit vonalon. 1929 idegösszeroppanás. Elkezdödik hosszú és drámai intézetjárása, aminek a nácik vetnek barbár véget. Elöször a Hamburgban található Friedrichsbergi állami ideggyógyintézetben kezelik. Innen egy év múlva távozhatott, söt bent is alkothatott, tiszavirág életü felvirágzása következett és bár rengeteget alkotott ebben az idöszakban, Kurt Lohse-tol való végleges szakítása gyötrelmes szegénységbe taszította. 1931-be kényszerböl visszatért Drezdába a szülöi házba, ahol lelki problémai miatt apja teszi be az Arnsdorfi ápoltak közé 1932-ben. Itt skizofréniával diagnosztizálták, de ennek ellenére 1935-ig folyamatosan alkot és próbál talpra állni. Ennek a vállási procedurája vet véget, ahol is gyógyíthatalan szellemi fogyatékosságot „állapítanak meg“ nála és erre való hivatkozással gyámság alá helyezik és persze férje Kurt Lohse szabad mint a madár. Még nem adja fel, küzd a nácik által elsö lépcsönek kigondolt kényszersterilizálás ellen. 1935 decemberében eröszakkal sterilizálják és ezzel akaratát is megtörik, többé nem alkot semmit. Persze tudjuk jól a nácik soha sem álltak meg, a kényszersterilizációt a T4-es program követi. Megsemmisítik a fogyatékkal élöket a német birodalom területén. Friedát 1939 július 31-én gázosítják el Pirna-Sonnensteiben a Holokauszt föpróbája gyanánt. Az amúgy pontosan vezetett betegaktában cinikusan tüdögyulladást jelölnek meg a halál okaként. Ezt a álságos szemérmességet a náciknál sohase értettem meg.
Èn nem értek a festészethez, de azt tudom, hogy egy Elfriede Lohse-Wächtlert szívesen tudnék a falainkon, már csak azért is, mert gyönyörűen festett szerintem. Nyugodj békében!
A wikipediás szócikk egy minöséges bejegyzés, rengeteg forrás és irodalom található róla, akit érdekel ez az igazán szomorú sors, nyugodtan olvasson utána.
