Ma 103 éve, hogy megszületett a kalandos sorsú jeveri zsidó Friedrich "Fritz" Levy.

Jever egy érdekes hely volt, ha a kisváros történetét nézzük. A messze északon Kelet-Frízlandon fekvö városka többnyire külön fejezet volt a német történelemben. A mai Németország északnyugati csücske egészen a napóleoni idökig a Német-római Birodalom picinyke, különálló része volt. A Weimari Köztársaságban meg azzal vívta ki a ma már kétes dicsöséget, hogy az egyik legbarnább német város volt. Az 1933-as, már erösen a náciknak lejtö országos választáson, az országos átlag 52% volt (összesen 43,9% értek el a nácik), evvel szemben Jever 73% tett le a nácik asztalára. Szóval nem volt egy egyszerü hely. Alapvetöen az Oldenburgi körzet barna fellegvárnak számított.

Tehát ebben a városkában látta meg a napvilágot még a császári idökben, Fritz egy marhakereskedö fiaként. Mint egy jólszituált jeveri polgár a város elökelö és rettenetesen konzervatív Maria Gimnáziumába járt, majd Berlinben elkezdte az állatorvosi szakot az egyetemen, sajnos tanulmányait édesapja tragikus halála miatt félbe kellett szakítania és hazatért átvenni az üzletet. Fritz, aki szöke volt és jól megtermett(noch dazu kékszemü is), nem egy visszahúzódó tipusként élte meg a náci uralmat, Jever közelmúltja gyakorlatilag bármilyen illuzórikus elképzelést a nácikkal kapcsolatban gyorsan eloszlatott. Szóval egyszer csak gondolt egyet és elment a helyi lágyszívü gittegyletbe bendzsózni, na jó nem, be akart menni egy NSDAP rendezvényre, majd mikor ezt a teremörök a maguk visszafogott és graciöz modorában visszautasították, akkor némi purparlé, meg holmi széklábak (annyira rejtöi ez a kép nekem, már bocsánat). Mivel 1938-ban járunk, hát nem egy filmes csavar jön, másnap letartóztatják, az oké, hogy aznap nem ment, ugye?

Innen a szokásos metódus, fogvatartás majd koncentrációs tábor, Sachsenhausen. E korban egyáltalán nem szokásos módon fél év múlva eleresztik, valószinüleg egy jeveri biró, bizonyos Anton Cropp, volt meglepöen korrekt és bátor. Mivel idöközben lezajlik az államilag szponzorált Birodalmi Kristályéjszaka, hazatérve a totális pusztulás fogadja, erre ö at egyetlen utat választja, amit lehetett akkoriban, kivándorolt.

Sanghaj, Kina a következö állomás, ez a város ekkoriban igen speciális hely volt, ha valaki látta a Sanghaj címü filmet John Cusack(nem egy jó film, de), akkor lehet némi fogalma milyen helyen próbált meg nem csak túlélni Fritz Levy. A sanghaji gettó története is megérne egy posztot.

Fritz megtalálja a számítását itt a háború után, de pechére 1949-ben egy másik nem túl toleráns gittegyleté lesz a város, Mao Vörös Hadserege vonul be Sanghajba. Fritz erre, egy darab börönddel, némi Amerikai és Ausztrál kitérövel tarkítva, a kezében haza tér Jeverbe. Itt szembesül a kegyetlen valósággal, a családját kiirtották. Nagy nehezen sikerül a házukat visszaszerezni, beleköltözik a jeveriek egy részének komoly elképedésére, igen ám, de nem csak elképedtek ám ezek a derék polgárok, hanem 1951-ben(!) rendszeresen horogkeresztet és egyéb nem túl kedves üzeneteket festenek a házra (Az elfelejtettek téged elgázosítani, csak egy a sok közül), söt zaklatják öt. Fritz erre hetekre elbarrikádozza magát a házban, majd felveszi a harcot és lesz az egyetlen, a különc. A lelki megpróbáltatásokat nehezen viseli, ki viselné könnyen, depressziós lesz, öngyilkosságot kisérel meg, sikertelenül.

A helyi fiatalokkal próbál meg föleg kontaktus teremteni, a házából is ifjúsági, közösségi helyet csinála 80-as évek elejére, ennek köszönhetöen 1981-ban beválasztják a városi tanácsba, erre felkapja az országos média és ö lesz az utolsó zsidó Jeverben. A hirtelen jött népszerüség és a még gyorsabban elillanó hírnév túl sok lett neki, 1982 október 25-én véget vet életének. A jeveri zsidó temetöben talál végsö nyughelyet.

1994-ben Elke Baur forgatott egy dokumentum filmet Fritz lebt - Geheimtäter und Viehlosoph címmel.