Mára jöjjön egy szépséges hölgy, ki igen fáradhatatlanul küzdött a boldogságért, amit hazájától igen messze talált csak meg.
Lady Jane egy admirális lányaként született a Dorset-i Grófságba, Angliába, 1807-ben. Föleg anyai ágon sorakoztak a nevesebbnél nevesebb elödök, így teljesen rendben lévönek számított, hogy 17 éves hozzáment Edward Law, 1. Earl of Ellenborough a 17 évvel idösebb felsöházi politikushoz, aki egyébként késöbb India Alkirálya lett.
A házasságból születik egy fia, de sajnos korán meg is hal. Férje gyakori távollétét kihasználva, még férjes asszonyként alaposan belecsap a lecsóba, számtalan flört és liezon töltötte ki a fiatalasszony életét. Az unokatestvérével, a könyvtárossal és Felix Prinz zu Schwarzenberg-el. Egy ideig úgy nézett ki az ö oldalán megtalálta a boldogságot, 1830-ban, még mindig csak 23 évesen, elválik és követi Schwarzenberget Párizsba, itt szüli meg leányát, Mathilde-t, akit késöbb Schwarzenberg nevelt fel. Jane szeretett volna hivatalosan is a párja lenni a hercegnek, de az pontosan tudta, egy elvált angol feleség nem mutat jól a káderlapon Bécsben. Kapcsolatuk kihült és a herceg a lányukat magával víve vetett véget a kapcsolatnak. Lady Jane soha többet nem látta a lányát.
Valószínüleg részben a lányához szeretett volna közelebb kerülni, ezért Münchenben találja öt a sors hamarosan, ahol Ludwig I., König von Bayern szeretöje lett. Ludwig festetett is róla egy híres képet Joseph Karl Stieler-el Lady Jane-röl. Itt Münchenben két gyermeket is szül, akiknek éppúgy lehetett az apjuk a Bajor Király, mint egy bizonyos Karl Theodor von Venningen-Ullner, akihez 1833-ban hozzá is ment. Azonban megjelenik a színen egy fess görög gróf, bizonyos Spyridon Theotokis, akibe hösnönk jól beleszeretett. Affér, lebukás, párbaj és válás.
1841-ben összeházasodik a gróffal és Görögországba költöznek közös fiúkkal. Azonban, dramaturgiailag teljesen jó pillanatban újra afférba bonyolódik, ezúttal a görög királlyal, egy bizonyos Otto Friedrich Ludwig von Wittelsbach-al, aki nem más mint a Bajor Király fia. Hmm, az a család bejött neki, na.
Szóval otthagyta a 3. férjét is, na kiért? Nem, nem a görög királyért, hanem és egy albán-görög származású szabadkapitányért, Christos Chatzipetros-ért, akit meg ö hagy el de sürgösen, mert az hütlen volt. A fene, meg még a vagyonra is ráakarta tenni a kezét. A következö "áldozat"/kiszemelt egy beduin, róla valahogy nem tudni sokat.
1853-ban Sziriába utazik, hogy régészetet tanuljon és itt, milyen a sors, belefut élete párjába Medjuel el Mezrab Sejkbe. 1854-ben negyedszer is megházasodik és letelepedik Damaszkuszban, illetve az év felét korrektül végig nomádkodják és itt is marad, épitett egy palotát itt Damaszkuszban, azért költséges egy válás lehetett az az elsö. 1881-ben Damaszkuszba hal meg, itt is temetik el.
Az biztos, hogy nem egy akármilyen nö lehetett, élt egy pár helyen, a teljesség igénye nélkül London, Párizs, München és Damaszkusz. Beszélt kilenc nyelven, többek között, angolul, németül, franciául, görögül és arabul és rendkivüli jelenség lehetett, ha annyi gyermek megszülése után is harcoltak érte a férfiak.
Ha valakit érdekel részletesen ez a kalandos élet, angolul és németül böséges irodalmat találni róla.
Carl Haag festménye:
