Maradunk Salzkammergutnál.

Jöjjön egy másik kedvencem a 102 évet megélt Tschikweiber, Agnes Primocic.

Agnes 1905-ben Hallein-ben született, nehéz körülmények közé. 16 évesen állt Tschikweiber(l) nek, azaz dohánygyári munkásnak. Ez egy igen nehéz és egészségtelen munka volt akkoriban, viszont nöknek az egyik legjobban fizetö munka volt, a korabeli, helyi társadalmi környezetben egy több mint megbecsült státusz volt Tschikweibernek lenni. Agnes már itt kitünt, mint a munkatársnök legkülönbözöbb jogaiért harcoló szakszervezetis, 25 évesen már a többi munkást képviselte mint üzemitanácstag. Hires volt szociális érzékenységéröl.

Az akkori viszonyok szerint, evvel az elöélettel és attitüddel egyenes volt az útja az Osztrák Kommunista Pártba és a börtönbe. Ö már böven a nácik elött el lett bocsájtva, mert sztrájkot mert szervezni és börtönbe is került kommunista könyvek birtoklásáért, illetve a 12 éves fia szórólap akcióját sem nézték jó szemmel a hatóságok. Nála sem meglepö, hogy a nácik 1938-as betrappolásakor sztoikus nyugalommal és hideg rutinnal nézett szembe a szürke/barna jövövel. Nála abszolut igaz, hogy ami nem öl meg, az megerösít.

Az Anschluss után természetesen örizetbe veszik, kihallgatják. Nem igazán tudnak vele mit kezdeni. Semmilyen illúziója nem volt a rendszerrel kapcsolatban, férje és fia bevonulásakor nyomatékosan a lelkükre köti, hogy kuss van, csak semmi politika, azt majd ö itthon. Természetes nyakig benne van az illegalitásban, ö a másik nö, Resi mellett, aki Sepp Plieseis szökését megszervezi, levezényli.

„Man muss anfangen, wenn Unrecht geschieht, denn nach dem Unrecht kommt die Gewalt“.

"Az embernek valahol el kell kezdenie, ha jogtalanság történik, mert a jogtalanság után az eröszak jön."

 Ezen gondolat jegyében a Harmadik Birodalom végóráiban, amikor a teljes társadalmi és morális csöd köszöntött ben, megment 17 embert az anyonlövéstöl.

A világháború után ö lesz a Salzburgi Tartomány kommunista tartományi titkára, majd Halleinben lesz városi tanácsnok, ahol a szociális ügyek és óvodai ügyek tartoznak hozzá.

2002-ben még megvív a helyi FPÖ tanácstaggal, aki szerint nem volt Halleinben koncentrációs tábor.

Èletéröl film és könyv is készült. 2007-ben halt meg Halleinban.