Leo Fall és Wim Wenders közé is csak egy valaki férhet be. /05.04/
2020. április 12. írta: Skog

Leo Fall és Wim Wenders közé is csak egy valaki férhet be. /05.04/

Curt Bois, vagyis Kurt Boas Berlinből. Ma megint színészkedünk egyet és megnézzük milyen is az ha valaki végigjátsza a 20. századot. Berlinben, Bécsben, Hollywoodban.

A címben szereplő Leo Fallról érdemes tudni, hogy egy igen jelentős osztrák komponista volt az operett ezüst korszakából. 1908-ban a kicsi Curt Berlinből a Fidele Bauer operettben debütál a világot jelentő deszkákon, hét évesen. Emlékezik valaki a költőre Wim Wenders Berlin felett az égjéből? Na ő is a "kicsi" Curt volt. E két esemény között alig 80 év telik el, Curt Bois számára sem kicsit eseménydúsan.

 Kurt, azaz Curt április 5-én született Berlinben még bőven a császárság idején. Édesapja zsidó házaló volt és ha minden igaz nem túl elegánsan egyszerűen otthagyta a feleségét öt gyerekkel. A nem túl kényelmes szituáción az segített, hogy először Ilse, Curt nővére játszott gyermekszínészként színházban és filmben is. 1908-ban a helyzet komolysága immár Curtnak is lehetővé tette, hogy hétévesen debütáljon Leo Fall igen nagysikerű operettje a hűséges parasztban. nyugodtan kijelenthető, hogy nem egy akármilyen pályakezdés volt ez. 1914-re már sikeres több lábon álló művész. Énekel, táncol, színpadon játszik, filmen játszik és kabaré jeleneteket ad szalonokban elő tizenhárom évesen. Az sem meglepő, hogy így a háború kimarad. Felsorolni is lehetetlen, hogy hol mindenhol játszik, fellép, konferál és/vagy énekel nincs nagyon a korban olyan művész akibe ne futna valahol bele és mivel a paródia műfajában érzi magát talán a legjobban, már korán rang is kit figuráz ki.

A Weimari Köztársaság virágzó kulturális életében, Berlin a legszínesebb virágként tündökölt, nem volt nehéz egy tehetséges művésznek itt jól élnie.  A hangosfilm megjelenése sem hozta zavarba, bár itt azért kevesebbett szerepel. A rendszerrel kritikus volt, de a nácikkal még kritikusabb, az lett volna a meglepő ha nem. 

Ekkoriban ismerkedett meg a Nelson Színházban késöbbi feleségével Ury Hédivel, akivel egy életen át kitartottak egymás mellett.

curt_3.jpg

A következő fontos állomás a KaDeKo (Komikusok Kabaréja) volt számára, ez a varieté és a kabaré ekkoriban igen sikeres keresztezése  volt. Curt és a KaDeKo egyik legelső komoly paródiája a Quo Vadis volt 1924-ből, amiben a Nácikat figurázták ki jó alaposan, állítólag Curt egy malomkerék nagyságú horogkeresztel szaladgált mint jó lómai polgál. Sikeresek voltak és persze gyűlöltek is és ugye a nácik nem egy könnyen felejtős brigád. Ez az ő esetében szerencséjére csak azt jelentette, hogy az 1940-ben forgatott visszataszítóan antiszemita propaganda film, az őrők zsidó egyik jelenetébe belemontírozták Curt-ot, egy korábban leforgatott antiszemita pamflet film jelenetét, amit szándékosan túltolt, hogy nevetségessé tegye az egészet. A jelenetben női ruhában táncolt és ezt a jelenetet használták fel a weimari köztársaság dekanenciájának a szemléltetésére. Hiába Göbbels nem csak rút volt és velejéig gonosz, hanem hülye is. Mondjuk ez nem sokat javított rajta. 

Természetesen a kabaré és a filmezés mellett, fontos maradt számára az operett is, volt, hogy külön neki írtak egy szerepet (Max Reinhardt volt az elkövető). Játszott ennek megfelelően Bécsben is, Reinhardt alapvetően bécsi volt. Nem volt megállás és nem volt csendes szakasz, gondolom sokan irigyelték. 1933 januárjában jó érzékkel megsejtette, hogy nem csak hogy nem terem itt számára több babér, hanem konkrétan három választása maradt. Öngyilkosság, hagyja magát meggyilkolni vagy a emigráció. Logikusan adta magát Bécs, mint hely, ahol megélhet, innen mondjuk Prágába is lehetett pendlizni játszani, ne feledjük el Prága ekkor még részben egy prosperáló német város. Hamarosan mégis tovább áll, nővérét kereste fel Párizsban, de itt sem maradt sokáig, mert barátok és pályatársak is azt duruzsolták Hollywood, Hollywood. 

1935-ben települ át Amerikába, 1937-től játszik is, többnyire kis és mellékszerepeket. Azt IMDB-t böngészve itt sem unatkozott, rengeteg filmben játszott és persze ő sem hagyhatta ki a Casablancát, Kertész Mihály filmjét. New Yorkban Erika Mann lobbizott komolyan azért, hogy az Amerikában újraélesztendő Pfeffermühle oszlopos tagja legyen, de nem realizálódott ez a terv. 

Azt sajnos én nem tudom megmondani, hogy miért, de 1950-ben visszatér Németországba, persze Berlinbe, ez részéről nem jelentett egyértelmű állásfoglalást kelet vagy nyugat között, régi kapcsolatati miatt inkább keleten játszik, ez mondjuk Bertold Brechtnek volt köszönhető. 

A németországi visszatéréssel kapcsolatban én azt valószínűsítem, hogy kevés volt neki az amerikai karrier, mert Németországban megint csak dolgozik és dolgozik és dolgozik. Film, szinház, tévé. Elképesztő munkabírású volt.Visszakanyarodva a Kelet vagy Nyugat témához, bár eleinte főleg Brecht miatt inkább keletinek számít, de egyáltalán nem volt rendszerhű. Míg Brecht esetében nem piszkálta Ulbricht és Grotewohl csőrét a nem mindig, mindenhol alázatosan a pártért hozzáállás, Brecht egyfajta címerállatként szent és sérthetetlen volt, addig a lényegesen kisebb fajsulyú Curt Bois esetében ez már nem fért meg. Elkezdték kritizálni és Curt egészen jó radarral rendelkezett, ahhoz, hogy tudja ez mit jelent. Nyilván az 1953-as Felkelés is jelezte az nem az a hely, ahol ő hosszú életet leél. 1954-ben átsétál Nyugat-Berlinbe, a Fal hiján ekkor még ezt simán megtehette.

Rövid ideig itt Nyugaton is mosolyszünet környékezte, mert nem igazán és leginkább könnyen bocsátották neki meg a "kis keleti kirándulást". Azért 1957-től újra dolgozni kezdett, a szokásos módon, mindenhol. Csak egy rövid lista hol mindenhol, mindenben szerepelt már 1957 után:

1978 utolsó szerepe a színházban egy Shakespeare, A Vihar. Gonzalo-t játszotta. Innen már csak filmben és tévében játszik. Alig 25 film fért még bele ebbe a szakaszba, nyugdíjasan 77 évesen "kezdve" 10 év alatt.

Szerintem a legérdekesebb az lehet, hogy ha mutatóba összeszedem, hogy kikkel játszott együtt.

Azt hiszem el fogom olvasni a Humor nem ismer gyászt életrajzi kötetet. Ez egy döbbenetes életút.

curt_2.jpg

A bejegyzés trackback címe:

https://teeundarchive.blog.hu/api/trackback/id/tr4115588068

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása